A cöliákia, vagyis a lisztérzékenység egy örökletes autoimmun betegség, amely során a szervezet a gabonákban megtalálható gluténre – pontosabban a gliadin nevű fehérjére – gyulladásos reakcióval válaszol. Bár sokan azt gondolják, hogy ez „egyfajta ételintolerancia”, a valóság ennél komolyabb: a glutén fogyasztása idővel a vékonybél bolyhainak sorvadásához vezethet, ami rontja a tápanyagok felszívódását és számos szövődményt okozhat.
A cöliákia nem keverendő össze a nem-cöliákiás gluténérzékenységgel vagy a búzaallergiával – ezek más mechanizmuson keresztül hatnak, és eltérő diagnózist és kezelést igényelnek.
Mik lehetnek a cöliákia tünetei felnőtteknél?
A betegség rendkívül sokarcú, ezért sokáig észrevétlen maradhat. Gyermekeknél az emésztőrendszeri panaszok – például hasmenés, puffadás, zsírfényű széklet – jellemzőek, felnőtteknél azonban már gyakrabban tapasztalunk rejtettebb tüneteket:
- Tartós fáradtság, kimerültség
- Vashiányos vérszegénység, vitaminhiány
- Fogyás, étvágytalanság
- Menstruációs zavarok, termékenységi problémák
- Csontritkulás, csontfájdalmak
- Hajhullás, bőrtünetek
- Hangulatzavarok, ingerlékenység
Gyakran előfordul, hogy a cöliákia csak egy másik betegség – például pajzsmirigy-alulműködés, 1-es típusú cukorbetegség vagy laktózintolerancia – kivizsgálása során kerül felismerésre.
Miért fontos időben felismerni?
A tartósan kezeletlen lisztérzékenység nemcsak panaszokat okoz, de hosszú távon komoly szövődményeket is. A károsodott bélbolyhok miatt a szervezet nem tudja megfelelően hasznosítani a bevitt tápanyagokat, ami hiányállapotokhoz vezethet. Emellett nő a béldaganatok, különösen a nyirokrendszeri daganatok kockázata is.
A diagnózis nem bonyolult – de időzítés kérdése!
A cöliákia kimutatása vérvizsgálattal kezdődik. Ilyenkor a laboratórium specifikus antitesteket keres a vérben – ilyen például a transzglutamináz (tTG), endomízium (EMA) vagy deamidált gliadin peptid (DGP) elleni IgA és IgG típusú antitest. Fontos, hogy a vizsgálat előtt NE kezdjen gluténmentes diétába, mert ez hamis negatív eredményhez vezethet!
Ha a véreredmény alapján felmerül a betegség gyanúja, gasztroenterológus javasolhat genetikai vizsgálatot vagy vékonybél-biopsziát.
Kinek javasolt a vizsgálat?
- Akinél tartós emésztési panaszok, fáradékonyság vagy tápanyaghiányok jelentkeznek
- Akinél cöliákiás rokon szerepel a családban
- Pajzsmirigybetegségben, 1-es típusú diabéteszben, vagy más autoimmun kórképben érintetteknek
- Nőknek, akiknél meddőség, cikluszavar, vetélés fordult elő ismeretlen eredettel
- Ha a páciens régóta diétázik, de nem fogy, vagy nem javul az állapota
Genetikai vizsgálat: mikor lehet rá szükség?
A genetikai szűrés segíthet kizárni a cöliákiát, ha a tünetek nem egyértelműek. Ha nem hordozza a HLA-DQ2 vagy HLA-DQ8 gént, akkor szinte biztos, hogy soha nem is alakul ki Önnél lisztérzékenység. Pozitív esetben viszont nem jelenti automatikusan, hogy beteg, de fokozott figyelmet indokol.
Mi a teendő pozitív eredmény esetén?
A cöliákia jelenleg nem gyógyítható, de jól kezelhető: a megoldás a teljes gluténmentes diéta, életre szólóan. Fontos tudni, hogy ez nem „divatdiéta”, hanem orvosilag indokolt kezelés, amelynek betartása a tünetek megszűnéséhez, a bél regenerációjához és a hosszú távú szövődmények megelőzéséhez vezet.
Segítünk tisztábban látni – vérvétellel, felesleges körök nélkül
A lisztérzékenység vizsgálata nem igényel hosszas előkészületeket. Nincs szükség beutalóra, és nem kell heteket várnia a vizsgálatra. A ProLaborban gyors, pontos vérvizsgálattal segítjük a diagnózist – akár már 15 munkanapon belül elkészülő lelettel.
Munkánkat empátiával, türelemmel és korszerű laborháttérrel végezzük – azért, hogy Ön mihamarabb választ kaphasson a bizonytalanságra.
Tudjon meg többet a vérből végezhető allergia- és lisztérzékenység-vizsgálatokról!
Mi nemcsak egy vizsgálatot kínálunk, hanem megértést és támogatást is.